Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Társadalmi szerződés

2011.11.12

             Magyarországon, szinte minden településen, és így SÁROSDON is, a helyi polgárok egyáltalán nem, vagy csak részlegesen lehetnek falusi vagy városi világuk belső alakítói. Ezért döntött úgy Sárosd nagyközség önkormányzata, és a részvételt már igénylő lakossága, hogy a település minden polgárának felkínálja az aktív szerepet egy társadalmi szerződés keretében. Kinyilvánítjuk, hogy a sárosdi társadalmi szerződés a következő programot fogadja el:

  1. A társadalmi szerződés deklarálja, hogy Sárosdon a részvételi demokrácia kiépítése megkezdődött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi szerződés létrehozásának folyamatát.

  2. A társadalmi szerződés Sárosdon minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a nagyközségben részt vehessen a jelen és a jövő formálásában.

  3. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze.

  4. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy a sárosdi polgárok egymásra figyelve, és egymást segítve, megvalósítsák messzire tekintő jövőképüket.

  5. Ez a szerződés tíz évre szól, de hosszabbítható. A lényege az, hogy a létrejövő megállapodás, és a részvételi demokrácia segítségével Sárosdon mindenkinek javulhasson az életminősége.

  6. A program magjában az áll, hogy Sárosd az európai és a magyar információs-, és tudástársadalom korszakában intelligens (tudást szerető és tudást alkalmazó) település lehessen.

  7. Nem kevésbé lélekemelő távlatot jelent az a településfejlesztési program, amely Sárosdnak civilizációs, és kulturális fejlődést kínál, gazdaságfejlesztést, valódi és kultúrált településközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre építő világot, az emberek és intézmények közötti értelmes dialógust, és egyáltalán olyan környezetet és klímát, amelyben a település szélén élők sem érzik úgy, hogy ki vannak rekesztve.

  8. Sárosd a legnehezebb első lépéseken túl van: a Magisztrátus által összeállított, és az önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal a teljes lakosságot képviselő és sokak részvételével megtartott falugyűlés azonosult. 

  9. A társadalmi szerződés tehát azt akarja elérni, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösség jövőképével, és ennek következményeként ki-ki személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövő településének létrehozásában. Ebből következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a döntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelős. Jelképesen: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és a háza előtt, az utcán.

10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen a sárosdi utcaközösségek tagjai megválasztották képviselőiket, és a képviselők létrehozták saját közös civil intézményüket, a Magisztrátust, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.

11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a régi idők módján, a régi idők technikáival nem tolja háttérbe az állampolgárt, a következő tíz évben folyamatosan lehetőséget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére a döntésekben és a cselekvésekben.

12. Végül, ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi együttműködési hálózatot hosszú távon is működőképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott áll mögötte a helyi önkormányzat.

            A 12 pont ismeretében és tudatában kijelentjük, hogy a részvételi demokrácia programját elfogadjuk, a társadalmi szerződés intézményes rendszerét működtetjük, és minden akármilyen helyi okból induló civakodás helyett, a kölcsönös tisztelet és egymásra odafigyelés jegyében, hosszú távon szerződünk arra, hogy Sárosd jövőképéből valóságos jövő legyen.

            Legyen Sárosd Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építő, a kultúrát továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, intelligens-bölcs település.         

  SÁROSD,  2011.  november

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.