Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Részvételi demokrácia

 

Az euroatlanti állam- és demokrácia modell látványos válságjeleket mutat. A globális politikai-állami tér egyfelől a válság elfedésében érdekelt, másfelől a válság megoldására évtizedek óta lokális törekvések indultak, amelyek azonban minimális mértékben hatnak a globális vagy nemzetállami szinten. A kulisszák mögött nagyon kevesen tagadják a gyökeres újragondolás szükségességét, miközben egyetlen politikai-állami erőcsoport sem akarja kockáztatni meglévő pozícióit.

Egy új állam- és demokrácia elmélet már csak abból indulhat ki, hogy önmagában, izoláltan nem értelmezhető a nemzetek/államok demokráciája. A globális és lokális társadalmi téridőben egyszerre, összefüggő rendszerként jön létre a felső szintű, a kontinenseken is átnyúló globális demokrácia, a középső szinten a kontinentális és részben a nemzetállami demokrácia, valamint az alsó lokális szinteken a regionális, mikró-térségi demokrácia.

A szintén többszintes részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének programja már minimum több mint tizenöt éves múltra[1] tekint vissza. Összességében mégis megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem, amelynek politikai célkitűzései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának” programja. Ez már viszont új demokrácia modellt feltételez.

A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenekelőtt az teszi indokolttá, hogy napjainkra a globalizációs és lokalizációs folyamatok egyre erősödnek, s áttörve a gazdaság világát, az információs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. És itt az új felfogás is: a tudás és tudatalapú demokráciák víziója.

Ebben az összefüggésben a részvételi demokrácia programja egyrészt nem tekinthető másnak, mint a lokális világ védekező mechanizmusának erősítése a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek, s az identitás megőrzése érdekében, másrészt viszont ez a program a lokális és nemzeti társadalom önszerveződését, és kontinentális (értékalapú) versenyképességét szolgálja. Ez a két stratégiai szerep egyszersmind érthetővé teszi a megvalósításban tapasztalható különbségeket is, hiszen a világ különböző térségei más és más mértékben és formában érintettek az új globalizáció-lokalizáció hatásaitól. A változatosság okainak másik forrása a helyi demokratikus hagyományokban keresendő, amelyet nagymértékben befolyásol egy adott terület gazdasági és szociális állapota, a meglévő intézményrendszer működőképessége stb.

A részvételi demokrácia gyakorlati működése – különböző előzmények után, és eltérő, és azonos intézményesülési formák alkalmazásával – elindult Sárosdon is.

Ma Magyarországon egyre több településen dönt úgy az önkormányzat, hogy a részvételi demokrácia modell valóra váltását kulcselemnek tartja a minőségi önkormányzás érdekében.



[1] Magyarországon az egyik első, erről a témakörről megjelenő könyv: Bánlaky Pál-Varga Csaba: Azon túl ott a tág világ (Magvető, Gyorsuló Idő, 1979)  

[2] A részvételi demokrácia elmélete és gyakorlati alternatívái olvashatók Ugrin Emese – Varga Csaba Új demokcácia- és államelmélet című könyvében. (Századvég 2007)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.