Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bevezető

Minden olyan településen, ahol a képviseleti demokrácia továbbfejlődik egy komplex részvételi közösség és részvételi demokrácia programmá, ott központi elem a magisztrátusok létrejötte.

A lokális részvételi demokrácia jelenlegi új csúcsintézménye: a Magisztrátus.

A többszörös képviseleti demokrácia elvét és gyakorlatát nem a demokráciaelmélet konstruálta meg, hanem a gyakorlati demokráciafejlesztés tervezése és gyakorlata alkotta meg. A hagyományos hazai önkormányzati képviseletet egyszeri képviseletnek tekintve létrejöttek a párhuzamos – szintén választáson alapuló - képviseletek. Így egy összetett vagy többszörös önkormányzati és társadalmi szerkezet alakult ki, amely a társadalom fontosabb csoportjainak konkrét és közvetlen képviseletet tesz lehetővé. Ez a felfogás és megoldás részben megelőzi és megelőlegezi a részvételi demokrácia szisztémáját. 

A részvételi demokrácia intézményesítésének Magyarországon is kész a programja. Először is az utcaközösség által egyenként választott civil képviselők létrehozzák a saját civil fórumukat. A helyi civil szervezetek képviselői szintén megszervezik saját községi/városi koordináló testületüket és képviselőket választanak. Az önkormányzati testület változatlanul hivatalban marad és ellátja minden törvényileg szabályozott feladatát. A szintén helyi cégek, vállalkozások (gazdasági társaságok) szintén választanak képviselőket. Végül a településen működő egyházak is delegálják képviselőiket. A különböző társadalmi képviseletek aztán megszervezik a „csúcsszervezetet”, amely a Magisztrátus nevet kapja. Ez tekinthető helyi parlamentnek is, miközben a helyi polgármesteri hivatal felfogható helyi kormánynak is. Ám egyik sem teljesen ez, de még nem lehet tudni, hogy igazán mi lesz. Annyi bizonyos, hogy a részvételi demokrácia akkor lesz teljes és tényleges, amikor az e-önkormányzás és e-közigazgatás kifejlődik, hiszen attól kezdve a Magisztrátus bármilyen kérdésben bármikor digitális népszavazást is tarthat.

A Magisztrátus tehát a múlt demokráciája helyett a jövő egyik demokráciáját választja. A képviseleti demokrácia modellt továbbgondolja és kiegészíti, sőt meghaladja a részvételi demokrácia modellel. Minden egyes polgárnak úgy akar több és közvetlenebb részvételi (előkészítési, döntési és cselekvési) lehetőséget teremteni, hogy a helyi társadalmi szerződés eredményeként új típusú, közösségi lelket hordozó, cselekvőképes intézményrendszert hoz létre. Ez nem más, mint a demokrácia demokratizálása.

A Magisztrátus tehát egyfelől társadalmi szervezet, amely a nagyközség minden polgárát és intézményét képviseli és koordinálja, másfelől információ- és tudásközpont, amely a tervezéshez, a döntésekhez és a végrehajtásokhoz szellemi hátteret teremt, harmad-felől a helyi jövőkép alkotója, amely kidolgozza, és folyamatosan továbbfejleszti a település stratégiáját, negyed-felől a település lelki központja, amely az embereknek hitet és erőt kínál a közös feladatok elvégzéséhez.

Ez azonban még nem minden. A Magisztrátus ötöd-felől – mint jeleztük – az új demokráciamodell műhelye, amely a települési-közösségi együttműködésben közvetlen részvételi lehetőséget teremt, hatod-felől a helyi társadalmi tudat tudatos formálója, amely a helyi polgárok és családok számára új tudást és új tudatot kínál.

Ezek többnyire hagyományos szavakkal elmondott már korábbról ismert (bár el nem látott) valódi feladatok. A Magisztrátus azonban ennél több, mindenekelőtt lelki-erkölcsi intézmény.

A jövő ugyanis nem azon múlik elsődlegesen, hogy a nagyközség mire és mennyi forráshoz jut, hanem inkább azon, hogy milyen tudattal éli meg a jelent és milyen új szellemű, újvilágot teremtő változások mellett voksol.