Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Bevezetés

 

Az 1990-ben lezajlott  rendszer és gazdálkodási paradigmaváltás húsz évig nem tudott mit kezdeni a lokális közösségekkel. Sárosdon is végbement ez a  folyamat, súlyosbítva az etnikai arányeltolódásból adódó települési feszültségekkel, valamint gazdasági ellehetetlenüléssel. Napjainkban talán van mód és lehetőség arra, hogy egy-egy helyi szinten, elsősorban egy-egy kisebb településen, így Sárosdon is megkezdődjék a helyi közösségek szerves újraépülése, a falu éledése, új energiákra és lehetőségekre találása.

A TÁMOP 5.5.1. A-10/1. projekt keretében zajló fejlesztés a mai társadalmi és gazdasági viszonyok között, modern lokalitás- és térszemlélettel, öt településen, a legkorszerűbb új tudásokat biztosítva, a szükségszerű buktatókat kerülgetve, a kudarcokat is vállalva fejleszt megújulási modellt a lokális (közösség és demokrácia) fejlesztésre.

A jelen disszeminációs tanulmány elsősorban arra keresi a választ a  projekt félidejében, hogyan tudják a falu lakói, illetve a projektben résztvevők a munka során szerzett szakmai tudást, módszereket és tapasztalatokat az érintettek számára hozzáférhetővé tenni. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe van annak,

·        milyen a projekt alkalmazhatósága,

·        milyen állapotban vannak a helyi humán erőforrások,

·        képesek-e, és milyen szinten a programba került helyi aktivisták érteni és közvetíteni a közös munka mások számára is értékes és átadható eredményét,

·        milyen módon érdekeltek a helyi lakosok abban, hogy az eredményeket megosszák másokkal, s érdekeltté váljanak a  folytatásban,

·        melyek az információ és új tudás közvetítésekre alkalmas csatornák,

·        rendelkeznek-e a projekt résztvevői a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy üzeneteiket eljuttassák a lehetséges felhasználókhoz,

·        s nem utolsó sorban arra is választ keresünk, melyek a projekt eddigi konkrét, gyakorlati, továbbá kevésbé nyilvánvaló, implicit eredményei.

 

 

Az elemzés során jórészt a fenti szempontokat használjuk. Véleményünk szerint jelen tanulmány elsősorban a helyi viszonyok elemzésére, a projekt eredményeinek, eddig megismert hatásainak összegzésére, a folyamatok elemzésére, a valamiért fontos egyedi jelenségek bemutatására vállalkozhat. Nézzük sorban az említett elemeket.