Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

1.     A projekt alkalmazhatóságának vizsgálata

A sikeres disszeminációhoz már a projekt indulásakor szükséges a célközönség lehető legpontosabb azonosítása. Ehhez a település történeti munkáinak, valamint a települési és civil honlapok tanulmányozásán keresztül nyílt út.

Fontos befolyásoló tényezőcsoport a helyi társdalom jelenlegi helyzetének néhány jellemzője.

A project során elvégzett felmérés kiértékelése alapján, amely a 3500 fős település lakósaitól, a település összes tervezett utcaközösségéből kapott, 205 vélemény (kb 6%) feldolgozásán alapul,

         Anyagi helyzet:

                                                    39 %

                                      Közepes     46 %

                                      Szerény      15 %.

         A megkérdezettek több, mint a fele (52 %) 25 évnél régebben él a településen.

         A családi strukturára jellemző:

                                      A kétgenerációs (49 %),

         jelentősnek mondható az

                                      egygenerációs (16 %),

         és nagyon mérsékelt a

                                      háromgenerációs (8 %) struktura.

         A gyereket egyedül nevelő anya és apa részaránya 17 %.

         A teljes családban gyereket nevelők (szülők) aránya (65 %) meghatározónak mondható.

         A lakáskörülmények döntő többsége jónak (> 50 %) és kiválónak (> 20 % ), de legalább közepesnek ( > 15 %) minősített.

         A  lakóhelyi környezet az infrastruktura, a szolgáltatás színvonala, és a sportolási lehetőség jónak mondható (> 50 %). A szórakozási és művelődési lehetőség tekintetében komolyabb kifogások mutatkoztak (> 60 %).

         A munkahely lehetőségek tekintetében Székesfehérvár, de még a vonattal fővonalon, jól és gyorsan emlérhető Budapest közelsége is meghatározó jellegű.

         Ezekkel szemben kivételt képez a kis számú, helyi vállalkozó és gazdálkodó ( 4 – 5 %), aki  a helybeli szolgáltatásokat is felvállalta.

         A fenti lehetőségek miatt, olyan sajátossággal kellett számolni, hogy a képzések, tájékoztatók, közösségek szervezésére leginkább csak a hétvégi munkaszüneti napokon lehetett bevonni a munkaképes lakosságot, kivéve a nyugdíjasokat (13 %). 

 Kiderült már a munka megkezdésekor, 2010 nyarán, hogy a falu súlyos társadalmi és morális válságban van, s az etnikai ellentétek olyannyira kiéleződtek, mely folyamat szinte lehetetlenné teszi például a cigány nem cigány kommunikációt, sokszor még a békés egymás mellett élést is. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy szinte mindenki tudatában van annak a  demográfiai alapú ténynek, mely az együttélés és az együttműködés igényét közvetíti: a 3.500 lakosú falu 10 – 15 %-a a legnagyobb magyarországi etnikai kisebbséghez, a cigánysághoz tartozik, minden kisérőjelenségével együtt.

A sárosdi  demokrácia-és közösségfejlesztés indításaként több helyi prominens személlyel (akkor hivatalban lévő polgármester és a polgármester jelöltek, képviselők, képviselőjelöltek, helyi intézmények vezetői, vállalkozások tulajdonosai, katolikus plébános, egyes fiatalok, civil szervezetek aktivistái, vezetői) készült személyes interjú a község társadalmának, épített és természetes környezetének, valamint gazdaságának jellemzőiről, az ott zajló folyamatokról.

A kezdeti széles bázisú kapcsolatfelvétel szerencsés projektindítást biztosított azért is, mert az interjúalanyok között volt a később megválasztott polgármester, több képviselő. Ugyanakkor a kezdeti beszélgetések során tapasztalhattuk az aggódást a közbiztonság helyzetéért, a cigány-magyar ellentétek miatt.